December 1.

Nem tudom. Ma olyan elgondolkodós, számot vetős reggelem van. Szépeket álmodtam, és még az álmok emléke is itt zsizseg bennem, talán ezért is, és talán az advent miatt is. Hiszen pont erről kéne szólnia.
 
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila , mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap, amikor az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (rorate) misét tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

 
Mai verskoktél, mert szívem csücskén - ahogy mondottam volt -, már lábat lógáz a tél.
(meg, hogy örüljetek!) :)
 
Kormányos Sándor
Megvallottam...
 
 
Az éjszakákból nyúlsz utánam,
emlékek ágya tested,
az álmok mögül jössz felém, hogy
fejed vállamra fektesd.
 
A némaság az, mit rám ölelsz,
de suttogok majd benned,
hogy tudd, a szavak szégyenét már
megvallottam a csendnek.

 
 
Anna Ahmatova: Megjöttél
 
Sárga fény ömlik, este lett.
Áprilisi szelíd fuvalmak.
Megjöttél. Késtél éveket,
most mégis örömmel fogadlak.
 
Ülj mellém, húzódj közelebb,
mosolyogj - nézd csak, itt van,
lapozd a kis kék füzetet:
versek, gyermekkoromban írtam.
 
Bocsásd meg árnyék-életem,
meleg napverőn is holt örök tél.
És bocsásd végre meg nekem:
sokakról hittem, hogy te jöttél.
(Fordította: Rab Zsuzsa)

 
 
Tél
 
 
Hideg fogakkal
agyamba martad magad,
sima szavakkal
bőröm alá bújtál,
tüzet oltottál ölembe.
Most kínommal játszol,
pengeted.
Legyen csend végre,
eressz!
Majd lassan kihűlök,
telem magamra öltöm…
Hiába…
éget a hó is.
 
P.M.

 
Emlékezzünk meg Oscar Wilde (Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) úrról is, aki sok bölcs gondolattal ajándékozott meg bennünket, és segít, hogy ne vegyük magunkat oly véresen komolyan, még az ilyen kissé melankolikus hangulatú reggeleken sem.
Íme néhány gyöngyszem a tollából.
 
"Képzelőerőnket kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk, humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk a felett, amik lettünk."
"Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz."
"Teljesen mindegy, hogy mit mondanak az emberről. Csak az számít, hogy ki mondja."
"Nőkkel szemben egyetlen módon viselkedhetünk csak. Ha csinosak, udvarolnunk kell nekik, és ha csúnyák, akkor is udvarolnunk kell nekik."
"Ami engem illet, azokat a költőket szeretem, akik tudnak verset írni, azokat az orvosokat, akik tudnak gyógyítani, és azokat a festőket, akik tudnak festeni"
"Tapasztalat - így becézzük tévedéseinket."

 
A képek pedig
 
Vladimir Dunjic,
Tenghong Dongfang,
Kees van Dongen alkotásai.

 

Ajánló
Kommentek
  1. Én