Mi nagyon jóban voltunk apuval. Szerettem vele lenni.

Apu mélységesen hitt az állati természetben. Nem hitte, hogy az állatok képesek gondolkodni, de az emberi gondolkodásról sem volt túl nagy véleménnyel. Úgy vélte, minden döntésünknek és cselekedetünknek az érzelem és az ösztön az alapja. A józan ész és a racionalitás csupán vékony festékréteg a durva felületen, mert ha nem így lenne, hogy történhetett volna meg az a sok szörnyűség, amiket át kellett élnie.

Az egyik legkedvesebb emlékképem róla, mikor csak ketten vagyunk egy erdei tisztáson. Kicsi voltam még, négy vagy öt éves lehettem. 

Apu a méhkaptárakat ellenőrzi. Az ingujja feltűrve, szája sarkában lóg az elmaradhatatlan dekk. Látom  az izmokat a karján, ahogy dolgozik, ahogy emelgeti ki a kereteket. Olyan erősnek látom.

Nem fél a méhektől. Sosem hord védőruhát. Csak néha lesöpri őket magáról, ha már zavarják a munkában.

Közben én körülötte rohangálok, kergetem az apró kék pillangókat, meg valami fekete pöttyös szárnyú bögölyfélét, és mindent gyönyörűnek látok. A rétet, a napsütést, a bárányfelhőket, még a föld illatát is fel tudom idézni.

Aztán, amikor megunom a futkározást bemegyek a rozoga faházikóba, amit mindig ott állítottak fel, ahová éppen a méheket telepítették, lefekszem az ágyra és csak bámulom az össze-vissza kavargó porszemcséket, amik csillámként sziporkáztak körülöttem.

Apu, ahogy végez a dolgával benéz hozzám, kiveszi a kis tábori széket,  leül a kunyhó elé, és onnan figyeli csendben órákig a méheit. Nem nagyon beszélgetünk, csak együtt vagyunk. Fogalmam sincs, mi járhat közben a fejében, hogy hordanak-e a kis kedvencei vagy más, de az biztos, hogy jól érzi magát, és ettől én is jól érzem magam.

 Apu az állatok közelségében és a természetben találta meg azt a nyugalmat, amit elraboltak tőle az emlékek.

Persze, nem volt mindig ilyen csendes és elmélyült. Időnként elege lett, és olyankor gáttalanul pocskondiázta a "kibaszott, kurva" világot, abban is elsősorban a "kibaszott, kurva" televíziót, azon belül is leginkább a "kibaszott, kurva, hazug" híreket.

...de erről majd legközelebb.

 

Megosztás a facebookon