Örkény István

A SZÍNÉSZ HALÁLA

Ma délután az Üllői út egyik mellékutcájában eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.A járókelők bevitték a közeli klinikára, de ott hiába próbálták a tudomány legújabb vívmá­nyai­val - még vastüdővel is - életre kelteni. A jeles színész, hosszú haláltusa után, este fél hétkor kiszenvedett; tetemét átszállították a Bonctani Intézetbe.A Lear király esti előadása e tragikus esemény ellenére is zavartalanul folyt le. Zetelaki késett ugyan egy kicsit, s az első felvonásban feltűnően fáradtnak látszott (néhol szemlátomást a súgó segítségére szorult), de aztán egyre jobban magára talált, s a király halálát már olyan meg­győző erővel jelenítette meg, hogy nyíltszíni tapsot kapott érte.Utána hívták vacsorázni, de nem ment. Azt mondta:- Ma nehéz napom volt.

 

Az a helyzet, hogy kicsit lemerültem.

Előfordul, hogy az élet egyszerre több oldalról támad, és ilyenkor a megroggyanást is megengedem magamnak, és csak haza akarok menni, és szürkére sikálok minden rózsaszínt, és különben is mindenki bekaphatja, és punktum. 

Szóval néhány napig itt most önsajnálat, világfájdalom, esetleg egészségügyi tippek lesznek, mert a szervezet is érzékeny műszer, és az is beriasztott. Tudni illik, ezek ketten, mármint a lélek meg a test tutira leadják egymásnak a drótot.  

Túl nagy aggodalomra azért nincs ok.

A varázsmantrám, mert nekem olyanom is van, és ennek a kedves, spiri barátnőm biztos nagyon örül, ...ha olvassa, az azért mindig segít.

Amint úgy döntök, hogy elég volt a saját seggem nyalásából, bedobom az "El fog múlni. Csak átmeneti állapot." szövegemet. ( megjegyzem, már ez is jó jel, hogy itt enyhén trágár kifejezéseket használok, mert a düh a második stáció. Jupppiii! )

Igazság szerint különben olyan piszok erős vagyok, de olyan, hogy húúú. 

Na, ez van.

Megosztás a facebookon