'reggelt!
Csodára bukkantam. Ezért szeretem annyira a képzőművészetet és az irodalmat. Van valami hihetetlenül motiváló abban, ha olyan dolgokról nézel képeket, olvasol verseket, novellákat, regényeket, amik arra emlékeztetnek, aki lenni szeretnél,akivé még talán válhatsz, vagy aki egyszer voltál, mert ugye ilyenről is hallottunk már... :)

Visky Zsolt: (Ha a közelben lennél)

karjaim takargatnának és
szemeim.
nem tudnám, mint ahogy most
eszemmel tudom, az egymáshoz-
tartozás teóriáját, hogy a szükség
hogyan is viszonyul a lét
különböző állapotaihoz, s hogy
vannak még a megszokott
barátok, a terheim.
Szavakkal takargatlak hát,
talán kihűlnek, mire hozzád
érnek. Ha pirosak még, örülj
a pirosnak, s örülj ha kékek, a
kéknek.

képek:Jimmy Lawlor
zenemeg:https://www.youtube.com/watch?v=OZc-vzohziY&feature=youtu.be vagy bármi más Pátkai Rozinától

Megosztás a facebookon