Jó reggelt nyár! Jó reggelt szabadság!

Az eredeti terv Velence volt, mivel a város egy köpésre található a foglalt a szállásunktól, de 600 fok árnyékban nem kedvezett a városnézésnek, úgyhogy életbe léptettük a "B" verziót.
Ez pediglen abból állott, hogy csak élveztük a tenger felől érkező sós fuvallatokat, habtestünket tarajos hullámokkal csiklandoztattuk, és henteregtünk a finom homokban. 
Testmozgásnak kagylót gyűjtöttünk a puha fövenyen...helyett..
Jó, ilyen is volt, de többnyire inkább elsétáltunk az árnyékos, parti kocsmáig, és ott kis súlyokkal szálkásítottuk karizmainkat, miközben gyönyörködtünk a deres pohár és a gyönygyöző serital látványában, valamint a percről percre változó fényekben a végtelen horizonton, ott ahol a tenger és az ég összeér... 
(Én még a szép olasz fiúkban is gyönyörködtem, de ez maradjon köztünk!)

Szóval jó kis villámnyaralást rittyentettünk, és most már ugyan itthon, de még mindig tobzódom a nyár nyújtotta örömökben. 

József Attila: NYÁR

Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.
Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.
Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.
Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.

Nagyon-nagyon szeretem ezt a verset. Ez az én dúdolóm. Talán a ritmus miatt, talán a feszessége miatt, talán a szavak szenvedélyessége miatt, nem tudom, de itt dobol bennem minden sora, és élvezem az érzést.
Futás közben, így nyaranta sokszor szoktam mondogatni, néha még hangosan is, nem csak magamban.
Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy hangyás lennék. Ne tessék rögtön előítélkezni!
Mondjuk inkább azt, hogy olyankor tisztítom az aurám - ez a spiri barátnőm véleménye, és nekem határozottan tetszik a dolog -, miközben a széllel, az éggel, a felhőkkel és a ringó gabonatáblákkal beszélgetek. 
A bányatóban való meztelen fürdőzést már nem is említeném, ha nem az lenne végül a csúcspont! De az.
Bár igazából mindenki azt gondol, amit akar, 
én olyankor szabad vagyok, kedves barátaim, ez a nagy helyzet. Mondhatnám : boldog.
Mondom is. :)

Megosztás a facebookon